Stettner Sebestyén (1699-1758) budai festő kiállítása Baján

Stettner Sebestyén (1699-1758) budai festő kiállítása Baján
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Megnyitó
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás

A magyarországi barokk művészet az 1730-as években ért az itáliai vagy bécsi eredetű barokk festészet nyomdakaiba, vált képzőművészeti köznyelvvé a helyi német, morva vagy cseh földről érkezett mesterek keze nyomán. Az évszázad második felében, egy radikális ízlésváltozás következtében megjelentek a rokokó és a klasszicizáló késő barokk jellegzetes stílusjegyei, formái, s velük egy új művésznemzedék - gyakran egyazon családi műhely tagjaiként. A módosabb szerzetesrendek, vagy a gazdag adományozókkal megáldott plébániák ekkor kiselejtezték a divatjamúlt barokk berendezéseiket és újakat rendeltek. Talán ezért is ismerünk oly kevés megmaradt műtárgyat a magyarországi művészettörténet 1720-1740-es éveiből, s ha meg is maradt az utókor számára néhány jelentős műegyüttes, azok alkotóinak nevét legtöbbször homály fedi.

A bajai Szent Antal plébániatemplom, a ferences barátok temploma és kolostoruk, illetve a Rókus-temetőkápolna barokk oltárképeinek, berendezései készítőinek neve is sokáig volt ismeretlen a kutatók előtt. 

Mígnem 2011-ben a Szabadkai Városi Múzeum főrestaurátora, Korhecz-Papp Zsuzsanna - hosszas "diplomáciai" előkészítőmunka után - restaurálta a bajai Rókus-temetőkápolna barokk oltárképét, a budai barokk festő, Stettner Sebestyén (1699-1758) Skapulárés Szűzanya c. mesterművét, mely több más Stettner mű mellett 2012-ben a Szabadkai Városi Múzeumban, majd Szegeden, 2013. március 20 - június 26 között pedig Baján lesz látható a Nagy István Képtárban.

2013.03.20 , szerda (Egész nap) - 2013.06.26 , szerda (Egész nap)